Odüsszeusz

Közreműködnek a Pécsi Művészeti Szakközépiskola növendékei.

Odüsszeusz a szirének szigetén - Költészet a hűtlenségről...

Eck Imre Odüsszeusz címmel állítja színpadra a Pécsi Nyári Színház műsorában új balettjét, amely a korábbi táncszínházi kísérletek, törekvések egyenes folytatásaképp jelenik meg a Szabadtéri Táncszínen.
Az új táncmű szövegkönyvét Homérosz azonos című eposza, és Kosztolányi Dezső Lótusz-evők című századelős színművének felhasználásával Péter Anna írta. Eck Odüsszeusza, tehát a két eltérő műfajú prózai alkotás középponti alakja, itt egy harmadik vagyis egy táncműben jelenik meg; a műfaj szuverén törvényei és természetesen az alkotó egyéni gondolatai, mondandói és formavilága jegyében.
Homérosz Odüsszeusza a leleményes, tutajt ácsoló, messzi tengereket beutazó és minden helyzetben bátor, okos, nagyerejű vezető egyéniség. Ma – jó értelemben – „szuperhősnek” mondanánk. Odüsszeusz nemes tulajdonságai révén, a világirodalom egyik legrokonszenvesebb és legtöbbet emlegetett hőse. Alakja jelképpé vált, s kissé szoborrá is merevedett ... Amit Eck Imre táncműve megpróbál „föllazítani”, emberközelbe hozni a természetesen a valós kontúrok mögött újabb szimbolikus vonásokkal fölruházni.
Odüsszeusz ugyanis – kérők ide, Pénelopé oda – nemigen tud (vagy nem is akar?) szabadulni a szirének szigetén Írisz ellenállhatatlan vonzerejétől. Az alapötlet – mint ebből is kiderül – az: mi lett volna, ha főhősünk „elcsábul” a gyönyörű énekszótól, s társaival kiszáll a szirének szigetén?... Ez már Kosztolányi, aki összevonja az otthont feledtető lótuszevés homéroszi epizódját és a szirének szigetét. Nála és a táncműben is megjelenik Homérosz alakja (Vas Zoltán Iván). Ilyenkor eredeti részletek hangzanak fel az Odüsszeiából. Érdekességük, hogy a vizuálisan érzékelhető mozgáselemek vagy táncrészletek egyidejű tartalmi kontrasztjaként halljuk a szövegrészeket.
– A kettősség nemcsak a kétféle irodalmi mű szerkezeti felbontásából adódik. Rugói sokkal mélyebbek és áttételesek. Adódik ez Homérosz szemszögéből s abból, mi jut eszembe, ha ma olvasom ugyanazt. Vagyis a „mi történt volna, ha... ” ötletéből. A huszadik század embere erre gondolhat, Homérosz pedig arra, hogy Odüsszeusz hős volt, akit ilyennek kell ábrázolni a költészet nevében. Tehát a hős eléri célját, végigjárja a maga „Odüsszeáját” akkor is, ha (Kosztolányinál) menthetetlenül ottmarad a szigeten, Írisz karmaiban... –, mondotta bemutatás előtt álló új művével kapcsolatban Eck Imre, aki a táncmű koreográfusa, rendezője s díszlet- és jelmeztervezője is.
A balett dzsesszes, modern hangvételű zenéjét az East együttestől hallhatjuk. A főbb szerepeket Hetényi János (Odüsszeusz), Uhrik Dóra (Pénelopé), Bretus Mária (Írisz), valamint Paronai Magdolna, Tamás Gyöngyi, Hajzer Gábor,. Körmendy László és Lovas Pál, a Pécsi Balett tagjai táncolják; közreműködnek a Pécsi Művészeti Szakközépiskola tánctagozatos diákjai.