Balettest II.

Egy faun délutánja · Komédiások · Korsó

Bemutató: 1960. április 6.   Pécsi Nemzeti Színház Nagyszínháza

Színlap, műsorfüzet, plakát:

Balettest II.
Balettest II.
Balettest II.
Balettest II.
Balettest II.
Balettest II.

Egy faun délutánja

Táncjáték 1 képben

Bemutató: 1960. április 6.   Pécsi Nemzeti Színház Nagyszínháza
Előadásszám: 5

Alkotók, szereplők:

koreográfus: Lőrincz György

zeneszerző: Achille-Claude Debussy

díszlettervező: Bojár Iván

jelmeztervező: Szeitz Gizella

karnagy: Paulusz Elemér

Műleírás:

A faun az erdei tisztáson alszik. Felébred, – az erdőben feltűnik a gyönyörű nimfa. A faun egy fa mögül meglesi és gyönyörködik táncában. Játékos kergetőzésük a nimfa szenvedélyes üldözésébe csap át. A nimfa elmenekül, de menekülése közben fennakad a fátyla.
A faun megtalálja a szeretett nimfa fátylát s fiatalos, heves, szerelmi rajongása és szenvedélye most a nimfát megszemélyesítő fátyol fele lordul.

Fotók:

Egy faun délutánja
Egy faun délutánja
Egy faun délutánja
Egy faun délutánja
Egy faun délutánja
Egy faun délutánja
Egy faun délutánja
Egy faun délutánja
Egy faun délutánja
Egy faun délutánja
Egy faun délutánja
Egy faun délutánja

Komédiások

Táncjáték 1 felvonásban

Bemutató: 1960. április 6.   Pécsi Nemzeti Színház Nagyszínháza
Előadásszám: 3

Alkotók, szereplők:

koreográfus: Eck Imre

zeneszerző: Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij

díszlettervező: Bojár Iván

jelmeztervező: Eck Imre

karnagy: Bíró Attila

szereplők:

Cirkuszigazgató: Boross István

Primadonna: Medveczky Ilona

Artistanő: Stimácz Gabriella

Hosszú bohóc: Csifó Ferenc

Gömböc bohóc: Fodor Antal

Műleírás:

Egy vándorcirkusz előadása kezdődik el itt, a szemünk előtt. Már előbb megismertük a társulat tagjai közüli a Kínai artistanőt, – most megtudjuk, hogy Gömböc, a törpe bohóc szerelmes belé. A lány azonban nem hallgatja meg, mert Hosszúba, a másik bohócba szerelmes. Megjelenik Hosszú és elzavarja a törpét. Az kilesi szerelmes csókjukat és féltékenységében, a párocska megölésére készül.
Szünet. –  S most elénk tárul a cirkusztűrsulat valódi élete. Kiderül, hogy az élet, a valóság egészen más, mint a játék. A primadonna kacérkodni kezd az egyik nézővel. Hosszú, a szerelmes hős itt békés házimunkával tölti idejét. A Kínai artistanő és Gömböc pedig házastársak –, és szeretik egymást.
A szünet végén újra kezdődik a Játék. Gömböc, a törpe, reménytelin szerelemmel keresi a kínai lányt. Hosszú újra elzavarja. Gombóc meghallgatásért könyörög a lánynak, végül Hosszúra emel kést, de a szép lány testével védi meg szerelmét. Gömböc ekkor kitépi szívét, átszúrja és meghal. S most bekövetkezik a csoda a mesében: feltámad, s hű szerelme jutalmául megnő, s a gnómból egészséges termetű ember lesz.
Az előadásnak vége. A cirkusz művészei leszedik arcukról a festéket, s mindenki szürke hétköznapi emberré vedlik. A boldog házaspár, – Gömböc és a Kínai artistanő csomagolnak és csókolózva elmennek. – Hosszú előleget kér, a primadonna új kalandra találva távozik, az igazgató pedig elégedett szivarozással elsétál az est színhelyéről.

Fotók:

Komédiások
Komédiások
Komédiások
Komédiások
Komédiások
Komédiások
Komédiások
Komédiások
Komédiások

Korsó

Tánckomédia 1 felvonásban

Bemutató: 1960. április 6.   Pécsi Nemzeti Színház Nagyszínháza

Alkotók, szereplők:

koreográfus: Téry Tibor

zeneszerző: Alfredo Casella

librettó / szöveg: Luigi Pirandello

díszlettervező: Bojár Iván

jelmeztervező: Gergely István

karnagy: Bíró Attila

szereplők:

Zi'Dima, korsófoltozó: Boross István

Don Lollo Zirafo, a gazda: Csifó Ferenc

Nela, a lánya: Medveczky Ilona

Részeges paraszt: Fodor Antal

Parasztlányok: Rónay Márta

Parasztlányok: Stimácz Gabriella

Parasztlányok: Téry Piroska

Műleírás:

Parasztok jönnek munkájukból hazatérőben. Betoppan három fiatal lány. Majd néhány parasztember, hatalmas, törött, olajtartó korsót hoz; a korsó Don Lollo tulajdona, aki gazdag, fösvény és bosszúálló. Az ijedt zajra megjelenik a gazda. Éktelen haragra lobban. Lányának, Nelának sikerül némileg lecsillapítani. A jószerencse éppen arra hozza Zi'Dimát, az öreg, ügyes cserépfoltozót. Megnézi a korsót és megígéri, hogy megjavítja.
A parasztok örülnek, majd magára hagyják az éreget a munkával. Azonban kíváncsian visszatérnek, sőt segítenek Zi'Dimának abban is, hogy bemásszon a korsóba és belülről javítsa meg.
A korsó hamarosan újra ép lesz és a parasztok bámulják, mint valami csodát. Zi'Dima, amikor elkészült a munkával, ki akar mászni a korsóból. Igenám, csakhogy a korsó kijavított szűk nyakán sehogyan sem megy a kijutás. Segítségére sietnek, hiába, a korsóból csupán az öreg ősz feje bukkan elő.
Megjelenik Don Lollo, dühös a lármáért, szétzavarja a parasztokat. De ezek nem tágítanak. Parázs vitába kezdenek a gazdával. Össze akarják törni a korsót, hogy a kétségbeesett öreg kiszabadulhasson. Don Lollo ebbe csak úgy hajlandó belemenni, ha Zi'Dima előbb megfizeti a korsó árát. Otthagyja őket.
Leszáll az éj. A korsó és rabja ottmarad árván. Hamarosan azonban látogatók érkeznek. Pipával, borral kínálják az öreget és kisvártatva vidám mulatság kezdődik a korsó körül. Don Lollo ismét mérges, mert most meg álmából keltette fel a korsó körüli zaj. Vak dühében a korsón tölti ki a haragját: letaszítja a dombról.
A korsó mindenki rémületére gurulni kezd, – gurul, gurul lefelé, egyre gyorsabban. Utánaszaladnak, hogy megmentsék a beleszorult foltozót. Rövidesen örömmel hozzák vissza az épen maradt öreget. Don Lollo jobbnak látja, ha eltűnik, bemenekül a házba. A nép pedig, Nela vezetésével vidám táncba kezd. Minden jóra fordult, mert az öregember kiszabadult a szoros börtönből, Don Lollo pedig rajtavesztett.

Fotók:

Korsó
Korsó
Korsó
Korsó
Korsó
Korsó
Korsó
Korsó
Korsó
Korsó
Korsó