Szovjetunió

Moszkva
január 13. / nézőszám: 1141 fő
műsor: Prométheusz, Parancs, Pókháló, Mit takar a kalapod?

január 14. / nézőszám: 1140 fő
műsor: Etűdök kékben, Változatok egy találkozásra, Concerto, A csodálatos mandarin

január 15. / nézőszám: 1068 fő
műsor: Prométheusz, Parancs, Pókháló, Mit takar a kalapod?

január 15. / nézőszám: 1152 fő
műsor: Etűdök kékben, Változatok egy találkozásra, A csodálatos mandarin   

január 17. / nézőszám: 1150 fő
műsor: Prométheusz, Parancs, Pókháló, Mit takar a kalapod?

január 19. / nézőszám: 1141 fő
műsor: Ballo concertante, Az iszonyat balladája, Változatok egy találkozásra, A csodálatos mandarin

január 20. / nézőszám: 1149 fő
műsor: Ballo concertante, Az iszonyat balladája, Változatok egy találkozásra, A csodálatos mandarin

január 21. / nézőszám: 1144 fő
műsor: Etűdök kékben, Változatok egy találkozásra, Concerto, A csodálatos mandarin

január 22. / nézőszám: 1148 fő
műsor: Ballo concertante, Az iszonyat balladája, Változatok egy találkozásra, A csodálatos mandarin

január 22.   nézőszám: 1152 fő
műsor: Etűdök kékben, Az iszonyat balladája, Mit takar a kalapod?, A csodálatos mandarin

Malomba lisztet – Beszélgetés Eck Imrével, a Pécsi Balett nagy sikerű moszkvai vendégszerepléséről

Dunába vizet, halomra földet nem kell hordani – tartja a népi mondás. Malomba lisztet, Szegedre paprikát, Makóra hagymát és Moszkvába balettet vinni – merész vállalkozás.
Hiszen Moszkva a balett fogadott hazája. Innen indult ki szinte valamennyi modern balettáramlat. Innen termékenyült meg valamennyi táncos színpad: az Orosz Balett világsikerei emelték elsődleges kifelezési formává a táncot mindenhol a világon, és itt őrzik a mai napig tisztán a tánc művészetének klasszikus szépségeit. A magyar táncművészet mai magas rangjának elérésében nem kis segítséget nyújtottak szovjet táncpedagógusok, tánctervezők, a különböző tanulmányutak, vendégszereplések és talán a legfontosabb: Vaganova nélkülözhetetlen pedagógusi munkássága és szisztémája, a Klasszikus balett alapjai című elméleti-gyakorlati mű.
Moszkvába balettet vinni?
Ha másfajta balettet visznek...
Olga Lepesinszkaja, a kitűnő balettpedagógus, egykori világhírű szólótáncosnő – akinek nagy szerepe volt a vendégjáték létrehozásában – minden energiáját megfeszítve egyengette, az együttes útját, még tollat is vett a kezébe. Öthasábos cikket írt a Pravdába Koreográfiái novellák címmel. Művészi és erkölcsi tekintélye súlyát vetve latba segítette a fiatal táncosokat. Mindezt nemcsak azért, mert rokonszenvezett az együttessel, mert megszerette a növendékeit, akiknek balettmesterük volt a múlt évben Magyarországon, nem csupán szubjektív okokból vette pártfogásába a Pécsi Balettet Hanem azért – feltehetően nem tévedünk, ha azt mondjuk: főként azért –, mert az együttes stílustörekvéseit, gondolati töltését, merészebb megoldásait fontosnak érezte. Ez volt az első olyan külföldi balettegyüttes a Szovietunióban vendégszereplő szinte valamennyi nagy hírű klasszikus táncegyüttes után, amelyik nem a romantikus-klasszikus balett stílusvilágát élteti színpadán.
És az eredmény?
A tíz előadást végigtáncolt együttes vezetője, Eck Imre így számol be:
– Nagy siker volt. A szovjet balett több, világhírű vezető művészével és pedagógusával sikerült találkoznom, egyikkel-másikkal többször is, hosszú, hajnalig tartó beszélgetéseinkben egyöntetűen professzionistának ismerték el az együttest. Armasevstkaja asszony – aki az Állami Balett Intézet megalapításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Magyarországon – elragadtatással beszélt az Etűdök kékben című kompozíciónkról. Nehéz táncnak, nehéz figurák sorozatának tárttá az egyfelvonásost és elragadta öt, ahogyan 14 ember nehéz feladatokat végez szikár, tömör fogalmazású technikával. Igor Mojszejev valamennyi előadásunkat végignézte, dicsérte az együttes lendületét, fiatalos hitét. Bocsarnyikova asszonv., az egykori szólista, aki jelenleg pedagógiával foglalkozik (s e tárgyban nemsokára könyve jelenik meg), a Trudban méltatta az együttes munkáját.
A szovjet táncművészek először nagyon igényesen és nagyon szigorúan azt vizsgálják meg egy külföldi táncosnál, együttesnél, hogy tudja-e a szakmát vagy nem. A stílus csak másodlagos elbírálás alá esik. Mi ezen a vizsgán átmentünk. Az első pillanatban kiderült, hogy a szovjet táncszakmának az a véleménye: a Pécsi Balett magas színvonalon tudja a mesterségét.
Végvári Zsuzsának, a társulat balettmesternőjének (aki kéthónapos ösztöndíjjal ott maradt a vendégjáték befejezése után, hogy Moszkvában és Leningrádban tanulmányozza a szovjet iskola tanítási módszereit). Aszaf Messzerer a Nagy Színház vezető koreográfusa, aki a Hattyúk tavát tanította be a budapesti Operában, azt mondta: Ahogy egy táncosuk megáll attitűdben, abból mi látjuk, hogy maguk a klasszikus balett szigorú alapjain állnak. Csak a táncról letisztítottak egy sereg rárakódott, romantikus sallangot, felesleget, formális elemet.
A Változatok egy találkozás-ra című Vujicsics-zenére komponált egyfelvonásosnak kirobbanó közönségsikere is volt. Barlók Concertójáról valaki azt mondta nekem: bevallom, a Concertót én nem értem. De elragad a zenének táncra való átváltásának, megfogalmazásának mikéntje. Ilyen véleményeket másoktól is hallottam: Olyasmi ez – mondták –, amit többször is meg kell nézni!
Láttam persze nézőket a nézőtéren, akik csak ültek, udvariasan figyelve az előadást. A fiatalok azonban előreszaladtak a zenekarhoz és virágokat dobáltak fel a színpadra.
Egy koreográfus így lelkesedett: Magának kellene adni egy kis színházat, ezt a kis Kreml-Színházat például, ahol most játszanak.
Eck itt elneveti magát:
– A „kis” Kreml Színház 1300 személyes.
Örülök fiatal táncosaink sikerének. Handel Editnek, Árva Eszternek, Csifó Ferencnek, Bretus Máriának, Hetényi Jánosnak és Tóth Sándornak egyformán nagy szakmai és közönségsikere volt. Aradi Máriát meghívták többen is: maradjon ott, tanuljon a szovjet mesterektől. Ez – félreértés ne essék – kitüntetés és dicséret, hiszen az Opera kitűnő szólistái (Róna, Kun Zsuzsa és a többiek) már neves és rangos korukban érték el ugyanezt a megtiszteltetést.
A vendégjáték valóban – az újságírót nem kötelezi az alkotóművész szerénysége – mondjuk ki: sikeres volt. Szép és hasznos siker az, amit a pécsiéig Moszkvában arattak. Tegyük hozzá, amit Eck Imre még elmondott, hogy Tyihomirovna mesternő Messzererrel közösen egy kísérleti kamarabalett-együttesi szándékszik a közeljövőben létrehozni. A szovjet balett eddigi nagy teljesítményei és világhírneve a nagy formátumú, több felvonásos. romantikus balettek színreviteléből eredt. Úgy tűnik, Eckék sikere nyomán a szakma is, a nagyközönség is kedvet kapott a meghittebb kamarabaletthez, a gondolati tánchoz is.

1967. G. P. // Népszabadság, 1967. január 29.