Románia
1965. június 20-28.
június 20. / Bukarest – nézőszám: 3038 fő
műsor: Etűdök kékben, Az iszonyat balladája, Változatok egy találkozásra, Concerto a szivárvány színeire
június 21. / Bukarest – nézőszám: 1340 fő
műsor: Etűdök kékben, Pókháló, Az iszonyat balladája, Változatok egy találkozásra
június 22. / Bukarest – nézőszám: 615 fő
műsor: Etűdök kékben, Pókháló, Az iszonyat balladája, Változatok egy találkozásra
június 25. / Iasi – nézőszám: 800 fő
műsor: Etűdök kékben, Pókháló, Az iszonyat balladája, Változatok egy találkozásra
június 26. / Iasi – nézőszám: 800 fő
műsor: Etűdök kékben, Pókháló, Az iszonyat balladája, Változatok egy találkozásra
június 28. / Brassó – nézőszám: 780 fő
műsor: Etűdök kékben, Pókháló, Az iszonyat balladája, Változatok egy találkozásra
Beszámoló a Pécsi Nemzeti Színház Balettegyüttese junius 19-28-i romániai vendégjátékáról:
Június 19-én érkezett az együttes egyik része hálókocsival Bukarestbe, A pályaudvaron Greceanu elvtárs vezetésével fogadott bennünket a Kulturális Bizottság és az 0STA. A követség részéről Gerlán kultúrattasé elvtárs jelent meg.
Délután repülőgéppel érkeztek meg a szólisták és a vezetőség. Fogadásukra megjelent Dúsa elvtárs, aki az OSTA részéről szervezőnk volt.
A Hotel Ambassadorban nyolc darab egyágyas szobát kaptunk, míg az együttes többi részét a Hotel Uniónban szállásolták el, amely nem tartozik a kiemelt szállodák közé.
Este a Kulturális Bizottság és az 0STA képviselőivel megbeszéltük a vendégjáték programijának főbb pontjait.
20-án délelőtt a Kongresszusi Teremben főpróbát tartottunk. Az esti előadáson csaknem telt ház volt.
21-én délelőtt a Hotel Athene Palaceban az 0STA sajtófogadást fedett, melyen 10-12 újságíró jelent meg. Utána a Kulturális Bizottság zenei Osztályának vezetője adott fogadást, majd a délelőtti próba után ebédet a vezetőség tiszteletére. Az esti előadásra az Opera teljesen megtelt. Előadás végén a Kulturális Bizottság virágkosarat küldött a színpadra.
22-én délelőtt kollektív múzeumlátogatáson vett részt az együttes, majd utána az Athene Palaceban a Kulturális Bizottság fogadásán vett részt.
Este a Szakszervezetek Székházának színpadán tartottak utolsó bukaresti előadásunkat.
A bukaresti televízió közvetítést adott műsorunk néhány részletéről.
23-án délelőtt a magyar nagykövetség adott fogadást az együttes részére, melyen nagy számban jelentek meg a Bukarestbe akkreditált diplomaták.
Utána városnézés szerepelt a programban ás autóbuszkirándulást tettünk a snagovi tóhoz.
24-én egy 45 személyes autóbuszon átutaztunk Iasiba. Az út, mely kilenc óra hosszat tartott, a nagy meleg miatt rendkívül fárasztó volt A szállodában a iasi-i balett együttes tagjai virágcsokrokkal fogadtak bennünket. Két szállodában lettünk elszállásolva.
25-én reggel a Tartományi Tanács elnökhelyettese fogadta a vezetőséget. Az esti előadás zsúfolt ház előtt került színre, előadás tatán az együttes virágkosarat kapott.
26-án délelőtt városnézés volt a program majd autóbuszkirándulást tettünk a cirici tóhoz. Este előadás után az Opera igazgatója búcsúztatott bennünket.
27-én autóbusszal átutaztunk Brassóba. A Hotel Carpati-ban a Brassói Állami Színház képviselői virágcsokrokkal várták az együttest.
28-án délelőtt a Tartományi Tanács elnökhelyettese fogadta vezetőségünket, majd városnézésen vettünk részt és autóbusszal felvittek bennünket a Poiana hegyre.
A nap folyamén kiderült, hogy lasi és Brassó között eltűnt 3 db nylon lábtrikó. Az esetről jegyzőkönyvet vettünk fel, melynek másolatát mellékelem.
Az esti előadás után két részletben hálókocsival indultunk haza.
29-én menetrendszerint érkeztünk mag a Nyugati pályaudvarra, ahol Gecső elvtárs, Sós elvtárs és a román követség képviselője fogadott bennünket.
Eck Imre / balettigazgató, az együttes vezetője.
A Pécsi Balett Bukarestben
1960-ban a budapesti Állami Balett Intézet teljes végzős osztályából táncegyüttest alakítottak és Pécs városát választották állandó székhelyéül. Az együttes vezetője Eck Imre, a budapesti Opera balettművésze és koreográfusa a huszonnyolc balettművésszel valami újat, korszerűt kívánt létrehozni, és így teremtették meg – amint magukról mondják – a modem balett kísérleti műhelyét. Hogy törekvésük sikerült, és jó úton haladnak, igazolja az otthoni és külföldi sikerek sorozata. Az aránylag kis létszámú, rövid múltra visszatekintő együttes Csehszlovákia, Lengyelország, Finnország, Kelet- és Nyugat-Németország, Ausztria, Anglia, Svédország, Norvégia fővárosaiban és nagyobb városaiban vendégszerepeit élénk visszhangot keltve. Románia a tízedik ország, ahol megfordultak.
A balettegyüttes tagjai valamennyien fiatalok (átlagkoruk 22 év) és ez rányomja bélyegét teljesítményükre. A mondanivalót, a kifejező eszközök újszerűségét is fiatalos nekiállás, ügyszeretet melegíti át. Mindannyian egy emberként értik, érzik és tudatában vannak annak, hogy mit akarnak. A fegyelmezett, kollektív szellem az együttesnek egyik fő sajátossága. A balett lelke természetesen Eck Imre. Ő az, akinek nagy mesterségbeli tudása, gazdag képzelőereje, korszerű álláspontja, alkotó tehetsége testet ölt az együttes működésében. De ehhez ilyen együttes kell! Amely ilyen érzékenységgel reagál mesterének, vezetőjének elképzeléseire.
A műsort bevezető Etűdök kékben című kompozíció Vivaldi három Concertojára írt koreográfia modern köntösben – szinte teljesen a klasszikus balett hagyományait őrzi, mintha érzékeltetni kívánnák, hogy művészetüknek az az alapja, ez a kiindulópont. Nagyszerű technika, kiváló mozgásművészet, a preklasszikus zenéhez harmonikusan simuló koreográfia jellemzi ezt a teljesítményt.
A mondanivaló igényével készült Az iszonyat balladája című tánckompozíció (Szokolay zenéje). A zsarnokság kegyetlenkedését. és elbukását rajzolja meg, hatásosan. Mindössze négy szereplője van ennek a számnak, akik azonban nagy drámai feszültséget tudnak teremteni. Különösen megkapó Árva Eszter a fogoly leány kifejező, nagy intenzitású táncalakításával. Szinte túllépi a táncművészet határait és egyben színészi alakítást is nyújt. A katonák megszemélyesítésében Hetényi János, Bretus Mária és Tóth Sándor is kiválót nyújtanak.
A Concerto a szivárvány színeire (Hidas zenéje) a Jó és a Rossz harcát szimbolizálja. A szivárvány színei harcolnak a fekete – Rossz jelképe – ellen. Végülis, a Fehér, egyesítve a szivárvány valamennyi színét, győzedelmeskedik felette. Tóth Sándor (Fekete) férfias kreációja, Bretus Mária (Kék) bravúros tánctudása, Gombkötő Erzsébet és Csifó Ferenc (Vörös) harmonikusan szép párosjelenete, Árva Eszter (Fehér) bájt és erőt sugárzó tánca különösen szép.
Az életben minden embernek döntenie kell. Ez az álláspont felelősséget követel, megpróbáltatásokat, szenvedéseket vonhat maga után. A gyengék, a határozatlanok menthetetlenül zuhannak a végzetük felé. Körülbelül ez a mondanivalója a Pókháló című tánckompozíciónak, amely az együttes egyik legérdekesebb teljesítménye. A színpadon kifeszített két nagy hálón Gombkötő Erzsébet, Uhrik Dóra, Tóth Sándor valóságos akrobatikus mutatványt végeznek. Gulyás zenéje rendkívül kifejező.
A műsor legélettelibb száma a Változatok egy találkozásra című (Vujicsics Tihamér zenéjére) rendkívül mozgalmas, lüktető, poetikus részletekkel gazdagított koreográfia. Árva Eszter (egy leány), Veöreös Boldizsár, Fodor Antal (a leány emlékei), Csifó Ferenc (a fiú), Stimácz Gabriella és Bretus Mária (a fiú emlékei), valamint körülöttük az egész együttes, a táncművészet legszebb erényeivel avatja látványossá ezt a kompozíciót.
Nem érdektelen megemlíteni azt, hogy a Pécsi Balett milyen nagy mértékben veszi igénybe a fiatal magyar zeneszerzők közreműködését. Ez jelentős mértékben elősegíti a balettkar útkereső törekvéseit. Az együttes saját zenekara Nagy Ferenc kiváló vezényletével nagyszerűen tölti be hivatását.
Pintér Lajos // Előre, 1965, június 24.