Olaszország

augusztus 24. / Taormina – nézőszám: 7500 fő
műsor: Etűdök No. 2., Változatok egy találkozásra, Francia suite, Nyitány

augusztus 26. / Gela
műsor: Etűdök No. 2., Változatok egy találkozásra, Francia suite, Nyitány

augusztus 26. / Castelvetrano
műsor: Etűdök No. 2., Változatok egy találkozásra, Francia suite, Nyitány

A lángoló Etna kísérte a balettet – Szicíliai beszámoló

Tegnap, augusztus 30-án délelőtt hazaékezett Pécsre a balettegyüttes. Az olaszországi turnén járt társulat új igazgatója, Tóth Sándor mondta:– Hát ez a szó eredeti értelmében turné volt, mert szabályosan körüljártuk Szicília partját. Augusztus 22-én indultunk Pestről, a MALÉV különjáratával Palermoba, onnét pedig busszal Taorminába, a sziget keleti partjára. A neves Taorminái Fesztiválra hívtak meg ugyanis bennünket, a fesztivál záróelőadására. Műsorunkon Couperin: Etűdök No2., Vujicsics: Változatok egy találkozásra, Bach: Francia szvit és Rossini: Nyitány című műve szerepelt. A nézőtéren 7 ezer ember várt bennünket, s csak később tudtuk meg, hogy ez óriási sikert előlegez. A Taorminai Fesztivál ugyanis zenei rendezvénysorozat, s most, hogy új színt adjanak neki, egy balettegyüttest, vagyis minket is meghívtak. A próbálkozás bevált, mert a nézőtéren a mi előadásunkon háromszor annyian ültek, mint egy-egy zenei rendezvényen. Itt egyébként az olasz televízió felvette előadásunk egy részét.
Taormina fantasztikusan szép hely, a város feletti hegy tetején áll a színház, olyan akkusztikával, amilyet sehol sem hallottunk. Ezért választották ennek a zenei rendezvénysorozatnak színhelyéül. De látványnak is gyönyörű. A görög színpad fölött áll az Etna vulkán, amely a mi előadásunk idején éppen működöt és csak fokozta a nagyszerű hangulatot. Ez a színpad minden díszlettervező álma, olyan tökéletes látványt nyújt.
Második előadásunk Tindariban lett volna, de az eső miatt elmaradt. Érdekes, Szicíliában azt mondják, évente talán tízszer esik. Mi kifogtuk. A sziget déli partján Gellában is zsúfolt nézőtér várt bennünket, még a színpad körül is álltak. Ezután Castelvetranoba mentünk, majd a tőle 8 kilométerre lévő Selinulében játszottunk, ez volt a turné záróelőadása. Egyébként mind a négy darabnak nagy sikere volt. Bizonyságul néhány szám: szicíliai turnénkon 1000–3000 líra körül mozgott előadásaink belépőjegyének ára, s ez 50–150 forintnak felel meg. A Tribuna öthasábos, a La Sicília három hasábos. a Gazette del Sud ugyancsak öthasábos rendkívül dicsérő kritikát írt rólunk mindegyik képekkel jelent meg. Egyébként titkos tervünk, hogy jövőre Taormina szabadtéri színpadának hangulatához írunk egy görögös balettet, s azzal lepjük meg az olaszokat, hogy a premiert ott tartjuk. A mostani sikert egyébként meg kell osztanunk a színház minket kísérő zenekarával.
Idehaza már szerződési ajánlattal vártak bennünket. E szerint szeptember 23-án Lengyelországba utazunk és a Varsói ősz keretében a lengyel fővárosban egy alkalommal előadjuk a Pokoljárást.

Földessy Dénes // Dunántúli Napló, 1969. augusztus 31.

„Sopianae" Magyar Balett sikere – A Taorminai VIII. Zenei Nyár nagystílű zárása a Görög Színházban

A Sopianae Magyar Balett a Taorminai Görög Színházban zárta a Zenei Nyarat. Meg kell mondani azonnal, hogy egy nagystílű zárásról van szó, mert a magyar együttes kellemes meglepetést okozott.
A Sopianae Balett, amely Magyarországon 1960-ban azzal a céllal alakult, hogy egy új koreográfiái kísérleti balettet hozzon lébe, a zene, tánc és a színpadi előadás szintézisével, egy olyan stílust akart kidolgozni, amely kizárólag a ma emberéhez szól.
Különben az új hullám, amely a művészetet felcseréli mindenféle megnyilvánulási formákkal, ez a hatás nem hiányzott a balettnél sem, ennél a művészeti formánál, s ez utóbbi nem maradhatott meg túlhaladott sémáknál és kliséknél. Innen az a szükségszerűség, hogy egy új nyelvezetet kell kialakítani, s ennek a célja, amit a Sopianae Balett is kitűzött maga elé, akinek igazgatója Eck Imre kijelentette, hogy a napjaink koreográfiái művészetének feladata, hogy visszaadja a gondolat és a formák harmóniáját, ezáltal olyan baletteket teremtve, amelyek a modern emberre élénk hatást gyakorol. A látványosság segítségével, melyhez a formák szépsége kapcsolódik és a zene hatásával, nem beszélve díszletről.
Így van ez, hogy a Pécsi Balett 9 éve az alkotás hiteles kovácsműhelyévé és az avandgardista irányzat önálló egészévé vált.
A vélemények szerint a magyar együttesnek sikerült, ha részben is kísérleteit megvalósítani. Hozzá kell tenni azonban az igazság kedvéért, hogy a hagyományos vonalat nem hagyták el teljesen, de ez nem is lehetett volna másképpen.
A tegnap esti programban szerepelt Couperin, Vujicsics, Bach és Rossini. A szólisták: Bretus Mária, Hegedűs Mária, Stimácz Gabriella, Handel Edit, Csifó Ferenc, Hetényi János, Domján Tibor, Végvári Zsuzsa, Debreczeni István, Gallovits Attila, Uhrik Dóra, Koronczay László, Horváth Krisztina, Molnár Mihály, Lakos Ilona. Mindannyian kiemelkedőek voltak és ugyancsak a Balett Kamarazenekara, amelyet Nagy Ferenc karmester vezényelt.
Ez az első balett, amely költői érzéssel lényeges újító nyelvet alkot, s amelyik a mozgás és a mozdulatlanság ellentétén alapul. Bármennyire is modern legyen a szerkezet, bármennyire is modernek legyenek a magatartások, ez a balett teljes klasszicizmust képvisel és mondjuk meg őszintén, hogy ez tökéletesen megfelel a hagyományos szabályoknak. Szuggesztív a színpadi zene, szóváltozattal, a képek változtatásával hatást keltő.
A második darab a jazz erőforrásaiba süpped, a balett bemutat egy férfit és egy nőt emlékeikbe merülve; a mindennapi életben keresik egymást, találkoznak néhányszor egy pillanatra, hogy aztán a tömeg szétválassza őket, vagy a saját tétlenségüktől szabaduljanak.
Nagyon bájos a Bach francia suit-je – szólisták: Handel Edit és Csifó Ferenc –, ahol a koreográfia egy modern „pas deux”-t hozott létre, melyben a mozgások eredetisége, de különösen kifejeződik a klasszikus háttér ellentétében.
És végül Rossini Nyitány-a, melynek klasszikus partitúrája támasztéknak szolgál egy koreográfiához, amely színpadra hozza napjaink örömét és tipikus ritmusát,

Edy Olmi // Tribuna, 1969. augusztus 25.

A Pécsi Balett Szicíliában

Immár hagyományossá vált Taorminai Fesztivál – amelyet idén nyolcadik alkalommal rendeztek – záró előadásának megtartására a Pécsi Balettet kérték fel. A csodálatos környezetben lévő, több ezer éves Theatro Anticoban közel 7 ezer ember előtt lépett fel a Balett Sopianae. Az amphiteátrum jellegű színházat mely a tengerparti hegyre épült, az egyik oldalon a működő Etna vulkán, a másik oldalon a tenger határolja. E mesés környezet az olasz komoly zenei élet egyik kimagasló bástyája. A záró előadást az olasz művészélet, és az olasz kormány egyes tagjai is. megtekintették. Az együttes műsora Couperin: Variációk egy találkozásra, Bach: Francia szvit és Rossini: Mit takar a kalapod? című művéből állt.
A legnagyobb sikert a Rossini mű és a Francia szvit aratta, amelyet az Olasz Televízió is felvett. Hétfőn, kedden és szerdán egy együttes Szicília más városaiban, Tinderiben, Gelaban és Selinutteben lép fel ezzel a programmal.

Dunántúli Napló, 1969. augusztus 26.