NSZK

1964. január 4. - február 5.

január 4. / NSZK / Frankfurt am Main – nézőszám: 1350 fő
műsor: Pókháló, Parancs, Concerto a szivárvány színeire

január 5. / NSZK / Wiesbaden – nézőszám: 1230 fő
műsor: Pókháló, Parancs, Concerto a szivárvány színeire

január 6. / NSZK / Ludwishafen – nézőszám: 1280 fő
műsor: Parancs, Változatok egy találkozásra, Concerto a szivárvány színeire

január 7. / NSZK / Lünen – nézőszám: 970 fő
műsor: Pókháló, Parancs, Concerto a szivárvány színeire

január 8. / NSZK / Berg-Gladb – nézőszám: 820 fő
műsor: Parancs, Változatok egy találkozásra, Concerto a szivárvány színeire

január 9. / NSZK / Solingen – nézőszám: 510 fő
műsor: Pókháló, Parancs, Concerto a szivárvány színeire

január 10. / Luxemburg / Esch – nézőszám: 730 fő
műsor: Pókháló, Parancs, Concerto a szivárvány színeire

január 11. / Luxemburg / Esch – nézőszám: 730 fő
műsor: Pókháló, Parancs, Concerto a szivárvány színeire

január 13. / NSZK / Wesel – nézőszám: 850 fő
műsor: Pókháló, Parancs, Concerto a szivárvány színeire

január 14. / NSZK / Koblenz – nézőszám: 1100 fő
műsor: Etűdök No. 2, Változatok egy találkozásra, Concerto a szivárvány színeire

január 15. / NSZK / Langenfeld – nézőszám: 680 fő
műsor: Parancs, Változatok egy találkozásra, Concerto a szivárvány színeire

január 16. / NSZK / Marl – nézőszám: 720 fő
műsor: Parancs, Változatok egy találkozásra, Concerto a szivárvány színeire

január 17. / NSZK / Remscheid – nézőszám: 780 fő
műsor: Pókháló, Parancs, Concerto a szivárvány színeire

január 18. / NSZK / Herford – nézőszám: 820 fő
műsor: Pókháló, Parancs, Concerto a szivárvány színeire

január 19. / NSZK / Helmstedt – nézőszám: 680 fő
műsor: Parancs, Változatok egy találkozásra, Concerto a szivárvány színeire

január 20. / NSZK / Paderborn – nézőszám: 650 fő
műsor: Parancs, Változatok egy találkozásra, Concerto a szivárvány színeire

január 21. / NSZK / Lewerkusen – nézőszám: 950 fő
műsor: Parancs, Változatok egy találkozásra, Concerto a szivárvány színeire

január 23. / NSZK / Wolfsburg – nézőszám: 850 fő
műsor: Parancs, Változatok egy találkozásra, Concerto a szivárvány színeire

január 24. / NSZK / Braunschweig – nézőszám: 1000 fő
műsor: Pókháló, Parancs, Concerto a szivárvány színeire

január 25. / NSZK / Wolfenbüttel – nézőszám: 580 fő
műsor: Parancs, Változatok egy találkozásra, Concerto a szivárvány színeire

január 26. / NSZK / Hildesheim – nézőszám: 650 fő
műsor: Pókháló, Parancs, Concerto a szivárvány színeire

január 28. / NSZK / Göppingen – nézőszám: 950 fő
műsor: Parancs, Változatok egy találkozásra, Concerto a szivárvány színeire

január 29. / NSZK / Tübingen – nézőszám: 750 fő
műsor: Parancs, Változatok egy találkozásra, Concerto a szivárvány színeire

január 30. / NSZK / Stuttgart – nézőszám: 1600 fő
műsor: Etűdök No. 2, Bányászballada, Változatok egy találkozásra

január 31. / NSZK / Konstanz – nézőszám: 800 fő
műsor: Parancs, Változatok egy találkozásra, Concerto a szivárvány színeire

február 1. / NSZK / Lindau – nézőszám: 720 fő
műsor: Pókháló, Parancs, Concerto a szivárvány színeire

február 2. / NSZK / Nürnberg – nézőszám: 1200 fő
műsor: Pókháló, Parancs, Concerto a szivárvány színeire

február 3. / NSZK / Freudenstadt – nézőszám: 620 fő
műsor: Pókháló, Parancs, Concerto a szivárvány színeire

február 4. / NSZK / Ansbach – nézőszám: 780 fő
műsor: Pókháló, Parancs, Concerto a szivárvány színeire

február 5. / NSZK / Bad Orb – nézőszám: 580 fő
műsor: Parancs, Változatok egy találkozásra, Concerto a szivárvány színeire

A Pécsi Balett Együttes nyugati turnéjáról

Harminc fellépés... Huszonnyolc Nyugat-Németországban és kettő Luxemburgban. Nagyon fárasztó lehetett. – Rónay Márta tagadóén ingatja a fejét:
– Nem éreztük a fáradságot. A sok utazás, mindennap másik város, másik szálloda, másik színpad, és a zsúfolásig megtelt színházak „feldobtak” bennünket, A fáradtságot csak most érezzük.
A hangulat valóban bágyadt egy kicsit. Eck Imre balett-igazgató szobájába ugyan percenként belép valaki, mert intézni való utólag is akad bőven, s máris folytatódnak a „Balett 1964” és a Lakmé próbái, de az intézkedések szünetében fáradtan hátradőlnek a művészek és meditálgatnak az elmúlt, forgatagos és sikeres turné eseményein.

Siker a nyugati színpadokon
– Most nem éreztünk fáradtságot. Valószínűleg ez a kedvező éghajlattal is összefüggött, mert Londonban például többnyire bágyadtak voltak a táncosok, s itt nem – mondja Eck Imre.
– Milyenek a német színpadok?
– Amikor Frankfurtba ment velünk az autóbusz, az ablakból észrevettünk egy különlegesen szép és modern épületet. Azonnal találgatni kezdtük, hogy vajon miféle épület lehet7 Meglepetésünkre az autóbusz megállt az épület előtt, és közölték velünk, hogy ez a frankfurti új színház, itt lépünk színpadra. Színpad... – Rónay Mártától Hajót Péter veszi át a szót.
– Negyven méteres forgószínpad. – Az embernek úgy tűnt, hogy az egész magyar Operáház elférne ezen a színpadon ... őszintén szólva zavarba jöttünk egy kicsit. Rend kívül korszerű, kitűnően berendezett színház. – az ügyelő URH-val dolgozik.
– Az utunk során aztán tapasztaltuk – folytatja Eck Imre, – hogy sok modem színpad és színház van és ugyanannyi kevésbé vagy rosszul felszerelt színház is. Az a jellemző, hogy ahol állandó színház van, ott a rend teljes, a berendezés kitűnő, de ahol csak épület van és állandó társulat nincs, ott elhanyagoltabb a berendezés. Ezeken a személyzet sem szakemberekből áll. Vagy tűnt, hogy társadalmi munkások, akiket sörrel fizetnek... Ezt persze csak gondoljuk, mivel a sörösüvegek mindig ott hevertek körülöttük.
– Hogyan fogadta a német közönség a Pécsi Balett Együttes művészi koncepcióját?
– Nagy sikerünk volt. Nagyobb, mint itthon. Németországban csak az előadás végén szokás tapsolni, de minket minden darab után megtapsoltak. Az előadás végén pedig hét percig tapsoltak ülve, majd felállva folytatták. Konstanzban egy kislány bejött a öltözőnkbe és meghatottan, némán átnyújtott egy csokor virágot. Hildesheimben egy csokoládé város-emlékkel ajándékoztak meg bennünket, s minden városban megrohanták az öltözőnket az autogram kérők. Útközben, már itthon is sok levelet kaptunk szakmai körökből. Koreográfusok, balett-táncosok szeretnének hozzánk tapasztalatcserére, tanulmányútra jönni...

Sajtókritikák és szakmai közvélemény
– A lapok sokat foglalkoztak velünk, interjúkat, riportokat és kritikákat közöltek. A legjellemzőbb kritika a következő volt: A pécsi Balett Együttes műsora határozott politikai tendenciát képvisel, de olyan magas művészi színvonalon, hogy el kell ismerni. „Akik mindent tudnak, sőt még annál is többet” ezt a címet adta egyik lap például kritikájának. Volt olyan kritika és vélemény, hogy a balett műben nincs szükség mondanivalóra, csak l'art pour l'art művészi teljesítményre, ami gyönyörködteti a nézőt. Más lapok viszont nagyon dicsértek bennünket azért, hogy más művészethez hasonlóan a mi balettjeink gondolatokat, lényeges problémákat vetettek fel és igyekeztek megoldani. Bizonyos vélemények Bejár modern balettjéhez hasonlították munkánkat, de elismerték, hogy lényegében túl léptünk Bejár problematikáján. Mindehhez tudni kell természetesen, hogy olyan városokban léptünk fel, ahol előttünk a világ összes nagy balett-társulata szerepelt már. Nyugaton a legkülönféle modern előadásokat látták már az emberek, s az, hogy egy előadás modern, nem újdonság. Azt tartották, lényeges különbségnek, hogy a mi balettjeink átfogó és lényeges gondolatokkal foglalkoznak a modern balettművészet szintjén, úgy vettük észre kellemes meglepetést keltett a színvonalas magyar balett. Minden előadásunk sikert aratott, de legnagyobb visszhangja a „Parancs”-nak volt. A legnagyobb tapsokat és a legtöbb elismerést Brauschtweigben, Koblenzben és a luxemburgi Eschben kaptuk – mondta Eck Imre.

Éjszaka az autobahn-on
Az emlékek közül aztán a nyugati élet idegesítőbb eseményei is előbukkantak. Eck Imre, Hajós Péter, Rónay Márta, Tóth Sándor néhány mondattal a nyugati élet érdekességeit is megemlítették. Beszéltek az átlagnémetről, aki minden garast a fogához ver és este kilenckor lefekszik. S a tempós, szinte áttekinthetetlen forgalomról, – melyről mindenki, de különösen Tóth Sándor hozott magával nyomasztó emlékeket.
– Éjszaka fél egykor előadás után négy személygépkocsival elindultunk Lewerkunenból Frankfurtba... Az Autobahnon hajtottunk „karavánban”, én haladtam a sor végén. Frankfurt előtt közvetlenül bevágott közénk két autóbusz és elválasztott a többiektől. Amikor az autóbuszok közül kikeveredtem azonnal a többiek után hajtottam. Utol is értem egy kocsit, s megnyugodva haladtam mögötte, mert azt hittem Bretusék... Egy idő után aztán észrevettem, hogy a sebesség órám mutatója már a száz felett van... Azonnal tudtam, hogy rossz kocsi után szegődtem, mert az egyik kocsink csak maximum nyolcvannal tudott menni. Megpróbáltam visszamenni arra a pontra, ahol az autóbuszok elválasztottak bennünket, de soha többet nem találtam vissza. Több útelágazás is volt közben, s hiába... Nem volt sem pénzem, sem térképem, nem tudok németül... Hosszú bolyongás után kijutottam újra az Autobahnra... Közben sűrű köd ereszkedett az útra, s teljesen elvesztettem a tájékozódásomat. Se a kritikus útelágazáshoz, se Lewerkusenbe nem tudtam többet visszajutni. Így elindultam Kölnbe, ahol a társulat másik része lakott. Másnap délelőtt tizenegykor érkeztem a szállodához. Az óriási, erőszakos tempójú forgalomban csak nagyon keservesen jutottam el a szállodánkhoz. Volt olyan körforgalom, amiben egymás után háromszor is felbukkantam – emlékezik Tóth Sándor a turné legkellemetlenebb emlékére.
Végül még el kell mondanunk, hogy a Pécsi Balett Együttes nyugati turnéja nem csak művészileg, hanem pénzügyi vonatkozásban is nagyon pozitívan ért véget. A Pécsi Nemzeti Színháznak például 150 ezer deviza forintot hoztak.

Bertha Bulcsú // Dunántúli Napló, 1964. február 16.