Ausztria

Bécs
május 26. / nézőszám: 550 fő – Műsor: Etűdök No. 2, Pantomim, Passacaglia, Improvizáció és ária, Monódia, Cinque Studi
május 27. / nézőszám: 750 fő – műsor: Etűdök No. 2, Pantomim, Passacaglia, Improvizáció és ária, Monódia, Cinque Studi

Balett Sopianae – A Bécsi Ünnepi Hetek magyar nyitánya, szomszédok a Duna partján

A Wäbringer Strasse 2. szám alatti tájékoztató és sajtóközpont vendégei reggeltől estig kérdeznek: Miről kapta nevét a Pécsi Balett? Mikor írta Molnár Ferenc az Ibolyát? Ki koreografálta a Csodálatos mandarint? Hány éves Eck Imre és mit komponált a Vérnászon kívül Szokolay Sándor? A válaszadók is fáradhatatlanok, mindenről tudnak, minden adatot elmondanak a Bécsi Ünnepi Hetek magyar résztvevőiről. A nagy érdeklődést nemcsak a sajtóközpont forgalmán mérhetjük. Az osztrák főváros külföldi fesztiválvendégei és hazai közönsége felfigyelt Az ember tragédiája körüli vitára. Kétségtelen, hogy a helyenként viharos polémia a mű és a Burgtheater őszi előadássorozata szempontjából sokkal többet ér, mint az udvarias semmitmondás, a rutinos közhelyesség. A könyvesboltok Madách és Bartók műveit ajánlják és a kirakatok egyik slágere ezekben a napokban az Ünnepi Hetek Almanachja...
Pontosság és kifejező erő – A modern művészet a Nachtstudio előadásain, a Theater an der Wien éjszakai programjában vonul fel. Ezt a sorozatot nyitotta meg a Pécsi Balett, amelynek híre megelőzte művészeit. Az együttes északi turnéja, londoni és moszkvai sikere nyomán, a Balett Sopianae márkát magasan jegyzi a nemzetközi szakmai közvélemeny. Ez persze, jól is esik, ugyanakkor meg is nehezíti a művészek dolgát. Az együttes nagy teherbírását, össze-forrottságát és kitűnő technikai felkészültségét bizonyítja, hogy a táncra kevéssé alkalmas, szokatlan színpadon is a fesztivál első felének egyik legmelegebb, legőszintébb sikerét tudta kivívni. A közönség ünnepelte Eck Imrét és táncosait. Véleményét az Arbeiter Zeitung kritikusa így foglalta össze legtömörebben: csodálatos pontosság, nagy kifejező erő, alkotó képzelet és ízlés jellemzi a pécsiek teljesítményét. Méltatja a cikk Maros Rudolf zenéjét és Gombár Judit kosztümterveit is. A vendégszereplés jó szolgálatot tett a legmaibb magyar zenének. A Nachtstudio közönsége a premieren megjelent Maros Rudolf mellett Szöllősy András, Kurtág György és Petrovics Emil nevével és egy-egy művével is megismerkedett.
Eck Imre vallomása – A műsor átgondolt volt, egyetlen este kenetében ízelítőt adott Eck Imre és az együttes céljairól, eszközeiről, s arról az érzés- és gondolatvilágról, amelynek kifejezésével a balett hatáslehetőségeit a mi korunk igényeihez kívánják közelebb hozni. A Couperin etűdök (klasszikus harmóniát és gépies monotóniát, derűs játékosságot és fegyelmezett pontosságot békítenek össze. A négy miniatűr még inkább ujjgyakorlat, egy-egy – csak a mai emberre és elsősorban fiatal emberre jellemző – hangulat, magatartás átjátszása a tánc nyelvére. A Maros Rudolf zenekari etűdjeire készített koreográfia nagyobb igényű vállalkozás. Eck Imre vallomása önmagáról, nemzedékéről és arról: hogyan látják ők a mai világot és benne lehetőségeiket, hogyan fogalmazzák meg a pózokkal és féligazságokkal leszámoló őszinteség programját. A bonyolultságában izgalmas mű értelmezésére és értékelésére még visszatérünk. Most sem lehet azonban említés nélkül hagyni a bécsi ősbemutató sikerét biztosító táncosokat: Végvári Zsuzsa, Aradi Mária, Árva Eszter, Bretus Mária, Handel Edit, Stimácz Gabriella, Uhrik Dóra, Csifó Ferenc, Fodor Antal, Hetényi János és Tóth Sándor dicséretes teljesítményét.

Dersi Tamás // Esti Hírlap, 1967. június 1.