Rezek

Rezek

A Siklósi Művésztelep alkotóinak jóvoltából július 4-én „mini amfiteátrum” avatásának lehettünk részesei Villányban. Az új szabadtéri színpad tervezésétől a megvalósításig mindössze két hónap telt el. Intim hangulatával a természeti adottságokat jól kihasználó játszó- és nézőtér ideális helyszín lett a szabadtéri kamarabalettekhez, ráadásul a színpadtér mögött a villányi szőlők végtelenbe vesző látványa mediterrán hangulatot áraszt.
Koreográfiái miniatűrjeit Hetényi János a reneszánsztól napjainkig ívelő zeneirodalom rézfúvós kvintettjeire komponálta, mindjárt a nyitótáncban intonálva a commedia dell'arte – egész matinéra érvényes – tónusát. A Rezek műsorcímet akár Rezek és kalapok-ra is bővíthetnénk, mert az egyszerű bricsesznadrág-ból, trikóból és tornacipőből álló jelmezeket a muzsika és a tánc stílusához illeszkedő kalapok egészítették ki. A reneszánsz sapka és barokk föveg, a háromszögletű kalap és a K. u. K. katonacsákó nemcsak a kort jelezte az etűdökben, dramaturgiai szerepet is betöltött: a táncosok egyéniségeket, szituációkat mutattak be a fejfedőkkel. Hetényi játékosan, sok-sok leleménnyel tagolta táncfüzérét szólókra, kettősökre, sőt hármasokra és négyesekre, a négy előadó pedig, Bretus Mária, Paronai Magdolna, Bauer József és Körmendy László felszabadultan, egyéni ötletekkel fűszerezve adta elő a klasszikus balett és az amerikai revü elemeit, valamint az Eck Imre stílusjegyeit ötvöző táncokat.
Hetényi János a programban nem akart világmegváltó opuszokat gyártani, de kitűnő ízléssel vállalkozott ötvenpercnyi könnyed, mégsem olcsó szórakoztatásra. A Chaplin emlékét és figuráját felidéző zárótánccal pedig már az ujjgyakorlatokon átlépő koreográfus mutatkozott be.

Kővágó Zsuzsa // Táncművészet, 1982/10