Diótörő (Vincze Balázs)

Balett két részben

Bemutató: 2013. november 30.   Pécsi Nemzeti Színház Nagyszínháza

Alkotók, szereplők:

koreográfus: Vincze Balázs

zeneszerző: Pjotr Iljics Csajkovszkij

asszisztens: Czebe Tünde

dramaturg: Almási-Tóth András

díszlettervező: Rózsa István

jelmeztervező: Rományi Nóra

szereplők:

Drosselmeyer: Dóri István

Drosselmeyer: Molnár Zsolt

Marika: Sárosác Mínea

Marika: Várvölgyi Panna

Misi: Domján Kristóf

Misi: Szalay Attila

Mária: Domoszlai Edit

Mária: Hoffman Virág Zoé

Gyermek Diótörő: Weisz Bálint

Diótörő: Tuboly Szilárd

Edwin, Marika édesapja: Molnár Zsolt

Edwin, Marika édesapja: Téglás Bánk

Paula, Marika édesanyja: Vincze Brigitta

Paula, Marika édesanyja: Perjés Beatrix

Paula, Marika édesanyja: Szécsi Theodóra

Egérkirály: Koncz Péter

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Madonia Florence

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Szécsi Theodóra

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Tóth Klaudia

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Koncz Péter

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Bajáki Zsanett

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Ferencz Vivien

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Jurák Bettina

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Mikler Eszter

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Stefanik Kata

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Gergely Gréta

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Lajter Eszter

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Frank Edina

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Kaiser Fruzsina

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Karin Iwata

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Dowidat Sára

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Kócsy Mónika

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Kis Jana

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Rónaki Nina

Egerek, hópelyhek, a rózsakeringő táncosai: Rovó Fanni

Pincér egér: Kerekes Soma Lőrinc

Kisegér: Bánki Dorka

Bohóc: Szabó Márton

Balerina: Ujvári Katalin

Néger baba: Matola Dávid


Árus: Tuboly Szilárd


Árus: Tuboly Szilárd

Dada: Czebe Tünde

Mackó: Kerekes Soma Lőrinc

Spanyol tánc: Ujvári Katalin

Spanyol tánc: Szabó Márton

Kínai tánc: Keresztes Patrik

Kínai tánc: Molnár Zsolt

Kínai tánc: Varga Máté

Kínai tánc: Téglás Bánk

Orosz tánc: Kerekes Soma Lőrinc

Orosz tánc: Matola Dávid

Nagyszülők: Dér Dalida

Nagyszülők: Harka Máté

Nagyszülők: Kócsy Mónika

Nagyszülők: Varga Máté

Szülők: Dér Dalida

Szülők: Szabó Erika

Szülők: Harka Máté

Szülők: Kállai Gergely

Szülők: Rubind Péter

Szülők: Kócsy Mónika

Szülők: Nagy Írisz

Bánki Petra, Bödör Fanni, Hajzer Véda Zoé, Helbig Dorina, Horváth Zorka, Marthy Huba, Nyilas Emese, Varga Dániel, Bánky Botond, Csernyánszky Szófia, Éles Míra, Fekete Lili, Fülöp Júlia, Keszthelyi Márk, Kiss Enikő, Kovács Kristóf, Láng Emili, Pánczél Dóra, Pillinger Panna, Szabó Laura, Szebeni Álmos

Műleírás:

A Diótörő minden idők legnépszerűbb meséjének balettváltozata minden generációt képes elbűvölni és elgondolkoztatni arról, vajon beérhetjük-e a látszatvilággal, vagy a boldogság megtalálásához hinnünk kell abban, hogy mindennek lelke van, minden tárgynak sorsa. A gyerekek hite megváltoztatja a világot, s a felnőttek tőlük tanulhatják meg: érezni kell, nem csak látni.
Egy csúnya kis fabábu, aki előnytelen testébe zárva egy gonosz átok foglya. Egy kislány, aki meglátja a színesre festett testben az érző lelket, és mindent megtesz azért, hogy megtörje az átkot. Gonosz egerek és mindenféle játékfigura kel életre, a kislány hite ad erőt nekik, hogy megvívják harcukat. Mert a kislány egészen biztos abban, hogy nem csak az a világ létezik, amit a szemünkkel látunk, még ha a felnőttek nem is akarják tudomásul venni ezt a másik valóságot....
A mese most új változatban kel életre, mely úgy tiszteli a klasszikus meseváltozatot, hogy közben közel hozza a mai korhoz. Szülők és gyerekek, balettrajongók és balettelőadást most először átélő nézők, romantikus lelkűek és intellektuálisok egyaránt rácsodálkozhatnak arra, milyen titkok lappanghatnak hétköznapi világunk mögött...

Sajtó, kritika:

Balettvarázslat a Pécsi Nemzeti Színházban: Diótörő

November 30-án, szombaton este balettpremiert tartottak a Pécsi Nemzeti Színházban. Advent kezdetéhez igazodva, a karácsonyvárás jegyében a Diótörő került színpadra. A Diótörő minden idők legnépszerűbb meséjének balettváltozata generációkat képes elbűvölni és elgondolkoztatni arról, vajon beérhetjük-e a látszatvilággal, vagy a boldogság megtalálásához hinnünk kell abban, hogy mindennek lelke van, minden tárgynak sorsa van. Adott egy csúnya kis fabábu, aki előnytelen testébe zárva egy gonosz átok foglya. Egy kislány, aki meglátja a színesre festett testben az érző lelket, és mindent megtesz azért, hogy megtörje az átkot. Gonosz egerek és mindenféle játékfigurák kelnek életre, de a kislány hite erőt ad nekik, hogy megvívják harcukat. Mert a kislány egészen biztos abban, hogy nem csak az a világ létezik, amit a szemünkkel látunk, még ha a felnőttek nem is akarják tudomásul venni ezt a másik valóságot.
A Diótörő Pjotr Iljics Csajkovszkij utolsó balettje és egyben utolsó színpadi műve. A történet alapját E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály címû meséje képezi. A diótörő népszerű balettváltozatának keletkezése Ivan Vszevolozsszkij nevéhez fűződik, aki a Cári Színházak főigazgatójaként olyan mesebalettet képzelt el, amely felülmúl minden addigi produkciót, szebbnél szebb jelmezeket felsorakoztatva. A látványvilágot középpontba helyező koncepció magába foglalta azt is, hogy az eredeti mesét megváltoztatta. Az előadást két képre osztotta, melynek első képében megmaradt a karácsonyesti jelenet, azonban a másodikban eltűnt a mese fonala, és annak helyét az önmaga alkotta pazar látványosság, Cukorország foglalta el. Csajkovszkij nem túl nagy lelkesedéssel állt hozzá a mű megzenésítéséhez, ugyanis úgy érezte, a pazar díszletek és jelmezek, amiket a főigazgató elképzelt, veszélyeztetik a zene érzelmi tartalmának átélését. A mesetéma érdekessége volt az, ami miatt a zeneszerző mégis elfogadta a felkérést. A mű nagy sikerű bemutatóját 1892. december 18-án tartották a szentpétervári Mariinszkij Színházban.
A Pécsi Nemzeti Színház új bemutatója Vszevolozsszkij bő 120 évvel ezelőtt megfogalmazott elképzeléseit messzemenőkig elfogadva, sőt helyenként még túl is szárnyalva nyújtja át a közönségnek a Diótörő varázsát. Vincze Balázs (rendező-koreográfus), Uhrik Dóra (a rendező munkatársa) és Czebe Tünde (a koreográfus asszisztense) vezetésével olyan előadás jött létre, melyben szinte együtt lélegzik a gyermek, tizenéves és felnőtt táncosok sokasága, a történet teljesen magával ragadja a nézőt. A színpadon nem táncosokat látunk, hanem az igazi Marikát, a Stahlbaum házaspárt, Drosselmeyer bácsit, Mária hercegnőt és Diótörő herceget, családtagokat, egereket és más mesehősöket. A rengeteg szereplőt megmozgató előadásban a Pécsi Balett művészei, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola növendékei, valamint tizenkét gyermekszereplő vesznek részt. Rózsa István varázslatos formájú, kreatívan megalkotott, szinte észrevétlenül átváltozó díszletei a vetített, animált effektekkel, valamint Rományi Nóra részletgazdag jelmezei szemkápráztatóak, ám mégsem uralkodnak, hanem a táncosok – és a mese, a varázslat – elbűvölő környezetét rajzolják ki.
Az előadás az eredeti, 1892-ben bemutatott produkciót idézi, azonban a pécsi előadás talán még kerekebb egészet alkot, amelyben a fő történet két képét mintegy keretbe foglalja a Drosselmeyer „Különös szerkezetek” elnevezésű varázsboltja előtt játszódó jelenetpár. Az első, amikor előkerülnek az óraszerkezetes felhúzható bábok és a címszereplő Diótörő, majd a második, Marika és Drosselmeyer zárójelenete. Mindezt az emberméretű egerekhez arányaiban igazodó óriási, először guruló, majd pattogó, végül csillaggá változó aranydió nyitójelenete vezeti föl. A sok szemkápráztató mozzanat közül természetesen kiemelkedik a második felvonás páros tánca Domoszlai Edit és Tuboly Szilárd előadásában, de az akrobatikus elemekben bővelkedő spanyol, kínai, orosz táncokat se hagyjuk ki. Sőt, miután elkezdtünk a részletekbe merülni, akkor már csak a látványvilága miatt sem szabad megfeledkezni a gigantikus jegesmedvés jelenetről!
Összességében jól kiérlelt, remek összjátékot láthatunk, ahol a mese fő gondolata, mondanivalója kitűnően átjön az elbűvölő, a giccs határát mesterien súroló de azt nem elérő karácsonyi csomagoláson.

Komlós Attila // hetedhethatar.hu, 2013. december 1.

Fotók:

Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)
Diótörő (Vincze Balázs)