Beszélő testek a színpadon

A balett nemzetközi nyelvének szótárából kaphatunk háromféle ragozásban is egy kis ízelítőt. Francia, finn és magyar koreográfusok elgondolkodtató táncalkotásaiból lesz bemutató ma este a Pécsi Nemzeti Színházban.
A Pécsi Balett új vezetői, Keveházi Gábor és Egerházi Attila a Pécsi Nemzeti Színházban Myriam Naisy francia koreográfus Kotta Patio-ban című munkájával mutatkozott be másfél esztendeje, ez volt az első közös pécsi színpadi előadásuk. Az egyfelvonásost aztán az elmúlt esztendőben keveset láthatta a közönség, ezért a Beszélő testek – Táncképek Európából háromrészes összeállításba is beválogatták a művet. Myriam Naisy keresett művész, a Magyar Állami Operaháznak és a Szegedi Kortárs Balettnek is dolgozott már.
A kontinentális program másik eleme a Holland Táncszínház finn vezető szólistájának, Jorma Elonak a darabja, a Bársonyvörös. Mindkét mű klasszikus zenére íródott, az első Bach 2. cselló szvitjére, a másik Chopin keringőire, mazurkáira. A táncköltemények vallomásokat, szerelmi titkokat tárnak fel, a világ felfedezéséről beszélnek, miközben asszociációkra, szellemi utazásokra serkentik a nézőt. Lírai, ugyanakkor humoros kompozíciók, kevésbé cselekményesek, de személyes üzeneteket hordoznak, és továbbgondolásra késztetik az embert.
A harmadik egyfelvonásost Egerházi Attila koreografálta, és Beszélő testek a címe. Zeneileg ez a legösszetettebb, de szerkezetileg itt is érvényesül a szvit jelleg. Ez a darab egyfajta lenyomata a táncosi létnek, a mozgásba öntött költészetnek. A balettosok életének mozaikjaiból, a pillanatok képeslapszerű felvillanásaiból bontakozik ki mindennapjaik világa. Ez a koreográfia sem teljesen új, az ősbemutatója öt évvel ezelőtt volt a Magyar Állami Operaházban.
A Beszélő testek előadásnak egyszeri alkalommal a péntek esti bemutatón lesz egy sztárvendége is, ekkor Popova Aleszja táncolja a vezető szerepet. Egyébként hosszú távú terv, hogy az Operaházból neves táncosokat hozzanak le Pécsre, a Nyári Szabadtéri Játékokra a Tettyére például a Salome táncjátékhoz Keveházi Gábor lányától, Keveházi Krisztinától van ilyen ígéretük.

Mészáros B. Endre // Új Dunántúli Napló, 2003. április 11.

S. Bach No. 2-es gyönyörű cselló szvitjének hat tánca szerető, gyengéd, suttogást, széles, íveit mozdulatokat és egyszerű, tiszta egyeneseket, rejtve megejtett vallomásokat és szerelmi titkokat tér elénk.
Myriam Naisy darabjait szerte a világon játsszák nagy sikerrel a legkülönbözőbb társulatok, operaházak és modern táncegyüttesek egyaránt.
A nemzetközi hírű koreográfusnő nem ismeretlen a magyar közönség előtt sem: a Nemzeti Balett évek óta nagy sikerrel játssza „Mokka” című darabját, koreografált a Szegedi Kortárs Balett számára, a tavalyi évadban pedig a Pécsi Balett látta vendégül.
A koreográfusnő technikailag kicsiszolt, pontos táncot alkot. Darabjait mély érzelmek és szelíd irónia, gravitáció és lebegés, mesélőkedv és absztrakció jellemzik.

Gondolatok, melyeket akkor jegyeztem le. mielőtt a darabon dolgozni kezdtem:
- BARSONYVÖRÖS simogató, meleg érzés, a mindig jelenlévő, egész életemet végigkísérő, feltétel nélküli szeretet bársonyos érzése
- egy egész életen át utazni valakivel
- valakit közelről figyelni
- valaki más szemével látni a dolgokat
- felfedezni az újat-rettegés nélkül, a védettség érzésével
- bársonyvörös / szeretet, mely mindvégig velem van
- 3 lánytestvér – gyakorlatiasak, tiszták, erősek – állandóak, játékosak, feltárulkozóak.

Ám – természetesen – a darab elsősorban a táncosok karakterein keresztül kel életre, és a próbateremben folyó kemény munkával születik: mégis ezek a legszebb pillanatai ennek a munkának. – Jorma Elo

A darab, ha úgy tetszik, egyfajta lenyomata a táncosi létnek. A „beszélő testek" szavak nélkül fogalmaznak. A táncosok költészetüket mozgásba öntve örökítik meg estéről estére. Tiszavirág életük itt zajlik a szemünk előtt: a próbateremben, a színpadon, a színházban. Gyakorolnak szeretnek, boldogok, izzadnak és simák: érzelmeik tükre a tánc.
Ezek az érzések, gondolatok foglalkoztattak, mikor a Beszélő testek-et koreografáltam.
A darab tulajdonképpen egyfajta színes leporelló a táncosi létről. Képeslapok, melyeket minden előadással szeretnénk átnyújtani a nézőknek barátaimmal, a tánc művészeivel. – Egerházi Attila