Szép küldetés

Szép és kötelező küldetésnek érzem a kortárs zeneszerzők alkotásaira baletteket készíteni. Nagy felelősség e kiváló szerzők zeneműveit a közönség széles rétegei felé közvetíteni, akik közül talán sokan csak most ismerkednek a modern zene izgalmas, sokszor szokatlan hangzásvilágával.
Az Öt etűd cimbalomra a szimfonikus balettek sorába tartozik, de ebben a műben tágítani szeretném szimfonikus balettjeim eddigi hangulathordozó dramaturgiáját. E balettben a különböző tételek nagyonis pontosan megfogalmazott emberi viszonyokat, kapcsolatokat mutatnak be, de elsődlegesen a mozgás, a tánc eszközeivel. Tisztelet és köszönet Fábián Mártának, a kiváló cimbalomművésznek, aki a zeneművek kimagasló szintű interpretálásával segítségünkre volt a balett megalkotásában.
A Tűz fiai című balett súlyos történelmi helyzetben mutat be egy emberi közösséget. Az emberi szabadságvágy elementáris erővel lázad fel az erőszak, a félelmet keltők ellen és megteremti hőseit, a forradalmárokat, a Tűz fiait. Róluk szól ez az egyfelvonásos balett, emléket állítva mindazoknak, akik életüket áldozták az emberi szabadságért.
A harmadik darabban egy vérbeli disco-estre hívjuk meg nézőinket, ahol mindenkinek nagyon jó szórakozást és jó hangulatot kívánunk. – Tóth Sándor

Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban – Korszerű gondolatok – modern mozgáskultúrával

A Pécsi Balett pénteken Tóth Sándor koreográfus három egyfelvonásos művének bemutatásával kezdte az évadot. A „Balett '77” összefogó cím már jelzi a tartalmat: híven a társulatot létrehozó eszmékhez, korszerű gondolatokat fejeznek ki a bemutatásra kerüli művek, modern mozgáskultúrával, élő magyar zeneszerzők műveinek inspirációja alapján.
Mind a művek műfaját, mind a táncstílust tekintve, a bemutatott művek Tóth Sándor koreográfusi sokszínűségét, ötletességét bizonyította. Koreográfiáiban megőrizte a Pécsi Balettet eddig is jellemző mozdulatrendszert, de ugyanakkor bővítette a korszerű klasszikus balett elemeivel. E két kifejezési mód alkalmazása révén színesebb, gazdagabb lett a tánc nyelvezete, így a gondolatok is plasztikusabban juthattak kifejezésre.
Az est első műve: „Öt etűd cimbalomra” c. szimfonikus balett, Sáry László. Kurtág György, Petrovics Emil és Szokolay Sándor cimbalomra készült, Fábián Márta cimbalomművész előadásában hallható kompozíciók balettváltozata. E cselekmény nélküli, érzelmeket, vonzalmakat bemutató mű a koreográfus biztos zenei érzékét bizonyította a zenei és a tánc-nyelvezet sikeres találkozása révén. A korszerű mozdulat-rendszer, a gesztusok és pózok ritmikus változása, ezeknek tiszta vonalvezetése, a csoportok térbeli elhelyezése az archaizáló frízek megelevenedésének érzetet keltették. A koreográfusi gondolat megvalósítói közül Bretus Mária és Solymos Pál kettőse volt atmoszférikus, míg a harmadik tételben – a humortól sem félve – jellegzetes lelkiállapotot, magatartást ábrázolt kitűnő érzékkel Zarnóczai Gizella.
Abban a szerencsés helyzetben lehetett a pécsi közönség, hogy e műveket október 12-én a Liszt Ferenc hangversenyteremben hallhatta a „Korunk Zenéje” hangversenysorozatban. E művel kapcsolatban idézünk Kircsi László írásából: „Kurtág zenéjének .. melyben mozgások, cselekvések, emlékek, széles skálájú érzelmek éppúgy megtalálhatóak..., mint a zenei múlt tisztelete, ... példázzák ..., hogyan válhat hangzóvá egy mozdulat, egy gesztus ...” (Dunántúli Napló, 1977. okt. 15.). E zenei ábrázolás tánci megvalósulását láthattuk péntek este.
A szimfonikus költeményt a Szöllősy András zenéjének hatására készített „A tűz fial” c. balettdráma követte. Az otthonukból erőszakkal kiszakított érzelmeket foglalta táncba a koreográfus. A küzdelem és kiszakított, meggyötört emberek áldozatvállalását, az eközben kialakuló lelkiállapotot, érzelmeket foglalta táncba a koreográfus. A küzdelem és kibontakozás folyamatát, a kapcsolatok kifejezését expresszív, drámai test- és kézmozdulatokkal jelezte, szemben az erőszakon képviselők éles, szögletes mozdulatrendszerével. A börtönjelenet álomképében a férfi és nő azonos tartalmú érzéseit kétféle mozgásrendszerrel ábrázolta – a nő lírai, klasszikus elemekből felépített, nyújtott vonalvezetésű tánca és a férfi határozott, erőteljesebb mozdulatai –, erősítették a drámai hatást Uhrik Dóra betegsége miatt „Az első fiú asszonya” szerepét Tiborcz Zsuzsa vette át. E szerep kulcsfontosságú a műben, mert ez a szóló az első drámai mozzanat, amely meghatározza a cselekmény, a dráma további sorsát. Sajnos, Tiborcz Zsuzsa ehhez a szerephez még nem tudott felnőni, nem éreztük a gesztusok mögött ezeknek mély tartalmát A klasszikus iskolán felnőtt fiatal táncosnőnek a Pécsi Balettet jellemző táncstílus mellett ennek specifikus gondolatrendszerét is át kell vennie, hogy megfeleljen annak a követelménynek, amely országosan – sőt külföldön Is – fémjelzi a magyarországi modern balettegyüttest.
A drámai hatást feloldó befejező mű a fiatalok szórakozását bemutató Disco. A társastánc elemeit ismerve, ezt felhasználva mutatja be a koreográfus a fiatalok gyorsan alakuló érzelemvilágát: mindig a legújabb a legszebb, a legjobb. Az időnként revűszerű beállítás mellett – amely e műfajban elkerülhetetlen – olyan elementáris lendületű táncnak lehettünk tanúi, amely magával ragadta azokat is, akik e szórakozásnak kevésbé ismerői, szeretői.
A koreográfus elképzeléseit megvalósító táncosok közül ki kell emelni Körmendy Lászlót „A tűz fia” c. mű befejező jelenetében nyújtott mélységet és szuggesztivitást tartalmazó szép táncáért. Az est felfedezettje: Zarnóczai Gizella. A három bemutatott műben különböző táncstílusban különböző érzelmeket, jellemeket ábrázolt a tartalomnak megfelelő kifejezéssel, hitelesen, nagyon szép mozgáskultúrával. Azt a táncos típust ismertük meg benne, aki él a táncban, teljes mértékben azonosul a megjelenített személy érzelemvilágával, aki a tánc elemeit nem külsődleges eszközként használja, hanem eszköz a kifejezés érdekében. Művészi képességeit, sokoldalúságát a Disco-beli alakítással csak megerősítette. „A tűz fial” pas de deux-jének lírai tánca után ennek teljesen ellentétes mozgásrendszerében olyan vitalitással, atmoszférikus képességgel táncolt, amely megérdemelten aratott nagy sikert.

Fonay Zsuzsa // Dunántúli Napló, 1977. október 22.

I. tétel / zeneszerző: Sáry László
szereplők: Prepeliczay Annamária, Zarnóczai Gizella, Baráth Ildikó, Lovas Pál
II. tétel / zeneszerző: Kurtág György
szereplők: Bretus Mária, Solymos Pál
III. tétel / zeneszerző: Kurtág György
szereplők: Zarnóczai Gizella
IV. tétel / zeneszerző: Petrovics Emil
szereplők: Tamás Gyöngyi, Kuli Ferenc
V. tétel/ zeneszerző: Szokolay Sándor
szereplők: Kuli Ferenc, Bretus Mária, Solymos Pál, Prepeliczay Annamária, Zarnóczai Gizella, Baráth Ildikó, Tamás Gyöngyi, Lovas Pál

GLORIA / Paronai Magdolna / Baráth Ildikó, Gallovits Attila
MA BAKER / Zarnóczai Gizella
SILENT LOVER / Prepeliczay Annamária / Tamás Gyöngyi, Hajzer Gábor
DADDY COOL / Hetényi János