A bahcsiszeráji szökőkút

Bemutató: 1982. július 6.   Pécsi Nyári Színház, Szabadtéri Táncszín

Alkotók, szereplők:

koreográfus: Tóth Sándor

zeneszerző: Borisz Aszafjev

zenei szerkesztő: Károly Róbert

díszlettervező: Menczel Róbert

jelmeztervező: Húros Annamária

karnagy: Nagy Ferenc

szereplők:

Girej kán: Hetényi János

Zaréma: Zarnóczai Gizella

Mária: Tamás Gyöngyi

Műleírás:

Közreműködnek a Pécsi Balett és a Baranya Táncegyüttes táncművészei.

Sajtó, kritika:

Táncművészet a Mecsekalján Ötéves a Pécsi Nyári Színház

A Mecsekalján ötödször rendeztek nyári színházat az idén. A több helyszínre tervezett előadások szempontjából, valamint abban, hogy a Pécsi Nyári Színháznak is van konkrét művészi programja, jól kivehető arculata – sok tekintetben hasonlít, emlékeztet Pécs a gyulai várjátékokra. Alapgondolata, ahogyan indulásakor művészeti vezetője, Eck Imre megfogalmazta, az volt. hogy „a hazai táncművészet nyári otthona legyen”. Néhány kezdeti törekvés után bebizonyosodott: ez nem járható út. Elsősorban anyagi, gazdasági okokból. Van viszont egy olyan bázisa, amire mind a kísérletezésben, mind a kialakultabb műsorpolitikában mindig építhet: a Pécsi Balett. Pécs nyári színházát tehát alapvetően a táncközpontúság jellemzi, és az a kísérletező művészi törekvés. amely a táncművészetet a színházművészet egyéb műfajaival és eszközeivel kívánja ötvözni. Mindkét fő vonásának voltak szép eredményei és egyértelmű kudarcai már. A tanulságok jelentős részét szerencsére levonták, így az idei évadban – a korábbi, részben könnyedebb. részben a modern balettől a klasszikus iránti közelítés törekvései (Rómeó és Júlia, Otelló. Fából faragott királyfi) után – sikerült egy népszerűbb, oldottabb műsorpolitikát kialakítani.
Megvalósítása azonban csak részben, illetve kevésbé mondható sikeresnek. Okai közül kettő igen alapos. Egy hónap alatt 14 bemutatót tervezlek, igaz, 5 csupán egy vagy két estére szólt. Egészében a rendezvénysorozat az öt hagyományos játékhelyen sok energiát kötött le, s ennyi bemutató a közönség számára szinte követhetetlen. És természetesen hozzájárult néhány produkció megérlelésének hiányához...
...A Pécsi Balett 22 évvel ezelőtt megalapozta, és kibontakoztatta, majd továbbfejlesztette a hazai modern-táncművészetet. A pécsi közönség ezen a stíluson nevelkedett, ami nem jelenti azt, hogy néha nem lenne jó látni itt is egy-egy Diótörőt vagy Gajanet, Hattyúk tavát. Nos. erre gondolt a művészeti vezetés, amikor műsorba iktatták Aszafjev Bahcsiszeráji szökőkút c. háromrészes balettjét. Tóth Sándor, a Pécsi Balett igazgatója új koreográfiájában. Az együttes először vállalkozott arra, hogy – a napi egyórás klasszikus balettgyakorlatokból kilépve – klasszikus művet adjon elő. Otthonosan mozogtak ebben a stílusban is, mind a tömegjelenteknél, mind a szólisztikus feladatokban. Két súlyos hiba mégis beárnyékolta az előadás értékeit. A szövegkönyv túlzott megkurtításával elmaradt néhány fontos táncjelenet, és szólótánc, illetve az így felgyorsított cselekmény nem hagyott elegendő lehetőséget a drámai feszültség kimunkálásához. S ennek az intenzitását a látványelemek önmagukban nem képesek pótolni.

Wallinger Endre // Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus 26.

Fotók:

A bahcsiszeráji szökőkút
A bahcsiszeráji szökőkút
A bahcsiszeráji szökőkút
A bahcsiszeráji szökőkút
A bahcsiszeráji szökőkút
A bahcsiszeráji szökőkút
A bahcsiszeráji szökőkút
A bahcsiszeráji szökőkút
A bahcsiszeráji szökőkút
A bahcsiszeráji szökőkút
A bahcsiszeráji szökőkút
A bahcsiszeráji szökőkút
A bahcsiszeráji szökőkút
A bahcsiszeráji szökőkút
A bahcsiszeráji szökőkút