Rövid szöveg Herczog István balettigazgatói időszakáról

A Pécsi Balett Magyarország első modern balettegyüttese. Megalapítója Eck Imre, akinek művei az 1960-as években szinte sokkolóan újat jelentettek a külföldi táncművészettől herme­tikusan elzárt országban. Eck táncosai – egy frissen végzett osztály a budapesti Balettintézetből – saját életükről, a művész és a művészet szerepéről kezdtek táncolni trikóban vagy modern ruhákban, spicc-cipő nélkül, kortárs magyar zene­szerzők frissen készült műveire. A pécsi balett-műhelyben azóta legendássá vált művek születtek, kiváló táncosok nőttek fel – azóta már-több generáció. Tanítványok és külföldi koreográfusok kaptak lehetőséget új művek létrehozására. A Pécsi Balett jellegzetes táncnyelvét Eck Imre a klasszikus balett alapjain a pantomim, a néptánc és egy sajátos gesztusnyelvből teremtette meg. Ez a stílusvilág új színekkel gazdagodott, amikor a klasszikus baletthez, és a könnyedebb műfajokhoz is vonzódó Tóth Sándor lett a balett igazgatója és számos új koreográfia megalkotója. Eck Imre az együttes művészeti ve­zetőjeként tovább alkotott.
A Pécsi Balett – amellett, hogy tájelőadásaival bejárta az országot, melynek küldetés értéke is volt, sok külföldi turnét bonyolított le Európában és a tengeren túl is, „Balett Sopianae” néven.
Az Eck Imre és Tóth Sándor nevéhez kapcsolódó időszak küzdel­mes és bonyolult volt, egzisztenciális – olykor művészi prob­lémákkal terhes, de valódi értékeket hozott létre, példája nyomán új hazai balettegyüttesek születtek.
Amikor a Pécsi Balett első nagy generációja nyugdíjba került, az együttes komoly válságot élt át. Fokozta Eck Imre betegsége és Tóth Sándor lemondása – ezért pályázatot Írtak ki az igaz­gatói pozíció betöltésére. Szakma és közönség egyaránt iz­galommal figyelte, hogy az új igazgató képes-e az együttes felélesztésére.
Herczog István – aki kezébe vette a Pécsi Balett sorsát – Budapesten végezte tánctanulmányait. Négy éven át táncolt az Operaházban, majd külföldre szerződött. Többek közt Stuttgart­ban, Münchenben, Düsseldorfban táncolt és koreografált, majd éveken át a Dortmundi Operaház balettigazgatójaként működött.
A Pécsi Balett először vendégkoreográfusként hívta meg.
Herczog István a társulatépítést három dologra alapozta: szá­mított arra a néhány kiváló szólistára, akik az együttesben maradtak, külföldi kapcsolatai révén kiváló fiatal táncosokat szerződtetett Európából és kiválasztotta a Pécsi Művészeti Szakközépiskola kiemelkedő tánctagozatos növendékeit. A lel­kesítő és próba tevő új feladatoknak, a próbaterembe folyó minőségi munkának, a határozott koncepciónak és vezetői ta­pasztalatnak köszönhetően, már 1995-ben így irt Gelencsér Ágnes a TÁNCMŰVÉSZET c. folyóiratban Herczog Istvánról:
„Három rövid év alatt megújította a táncosgárdát, stílust vál­toztatott és mára elérte, hogy a Pécsi Balett az ország egyik nemzetközi viszonylatban akcióképes modern együttesének számít­son.”Herczog István koreográfiái attitűdjéből, stílusából Körtvélyes Géza az ízlést, a zenei és szakmai kultúrát, a klasszikus és modern táncot mértéktartóan elegyítő nyelvezetét és a művek mindig jelen lévő artisztikumát emelte ki.
A Pécsi Balett – hasonlóan első időszakához a többtagozatos Pécsi Nemzeti Színház keretei között dolgozik, ellátja a tánc­kari feladatokat opera-, operett-, musical előadásokban is.
A táncosok ma jobb körülmények között végzik napi gyakorlatai­kat, az új balett-teremnek, öltözőknek köszönhetően. Életkörülményeik azonban nem sokkal jobbak, mint a hőskorszakban. Ezért a kiemelkedő külföldi táncosokat – bármennyire hasznos számukra az itt eltöltött idő, bármennyire is kötődnek Herczog személyéhez – időnként el kell veszíteni. Ezek az ambiciózus táncosok igényelték volna a gyakoribb budapesti és külföldi megmérettetést is, turnékban azonban kevés részük volt.
Mégis, valahogy új szerződések kötődnek, új táncosok jelennek meg a színpadon és az együttes igen jó formában van.
A Pécsi Balettnek évadonként két bemutatóra van lehetősége.
1992 óta született balettművek sora témában és formában igen sokszínű. Ez a sokszínűség koncepció, mely örömet jelent a közönségnek és az együttesnek is.
A Pécsi Balett lehetőséget kíván adni fiatal koreográfusok­nak az együttműködésre. A táncról való gondolkodásmód, a munkamódszer változatossága – az új koreográfiák keletkezésé­nek jelentőségén túl fontos az alkotó, és az együttes számára. 1998 tavaszán elindult egy sorozat „STÍLUSOK” címmel. A vendég­koreográfusok kamarabalettjeit a város örömmel fogadta. Ta­lán remélhető az is, hogy ez a „nyitás” kíváncsiságot kelt távolabbi régiókban és a táncszakmában is. Remélhetőleg gyakrabban jönnek városunkba, melynek mély gyökerű kultúrája és egy megújult balettegyüttese vonzó lehet.