A magyar néptáncmozgalom – ma
1974
– Eck Imre –
Amikor az események tendenciákká sűrűsödnek, sokkal nehezebb meghatározni létrejöttük okait, mint mondjuk ötven évvel később. De talán nem is az okok elemzése a legfontosabb# Hanem az, hogy felismerjük a tendencia erejét.
Kulturális életünkben kereteit feszegeti és új formákat teremt a néptáncmozgalom. A néptáncegyüttesek megszokott előadási alkalmaik között már nem találják meg kifutási lehetőségüket. /Az „Antológiának” a Madách Színházban például csak egy előadását tervezték, a nagy érdeklődés miatt meg kellett ismételni,- de ez édeskevés volt mind a bemutatandó jő művek, mind a közönség igénye alapján./ A közönség aktív kapcsolatot is keres a folklórral. Táncházak alakulnak: az együttesek, a közönségük és a műfaj kölcsönös ismerkedésének szinterei: új törekvés ez, és új forma a közművelődésben. Fel kell ismernünk, hogy társadalmi jelentőségű kulturális mozgalom bontakozik ki. összefügg.
A növekvő népszerűség összefügg a néptáncmozgalom művészi eredményeinek emelkedő színvonalával.
Egy-két éve rendszeresen részt veszek néptánc-fesztiválok zsűrijének munkájában. Alkalmam van alaposan megismerni a néptáncegyüttesek művészi eredményeit. A néptáncmozgalom nagyon sok együttesből áll. A hivatásos együttesek a legjobb amatőrökből válogatják utánpótlásukat. A nagy tömegbázis és a kiválasztódási lehetőség megteremtette a legjobb, értelemben vett művészi harcot, lehetséges koreográfus- gárda nőtt fel. Egyéni jellegzetességeket kialakító, eltérő módszerű útkeresésük a néptáncon belül különböző alkotói profilokat alakított ki. A néptáncmozgalomban ma a műalkotás mércéjével mérhető művek születnek.
A koreográfusok egy csoportja - műveinek tanúsága szerint - korszerű gondolatok közlését tartja a táncművészet céljának. E szemlélet létrejöttében talán segítségükre volt, hogy a táncművészet egy másik ágában a pécsi Balett ugyanerre törekszik.
Az egész magyar művészeti életnek - és a táncművészetnek különösen - tudomásul kell vennie a néptáncmozgalom művészi eredményeit is, és népszerűségét is. Ebben élen járt a Televízió. De megtette az első lépést például a táncművészeti oktatás is, amikor az Állami Balett Intézetben néptánc-oktatás indult.
A Pécsi Balett ma gyakorlatilag a magyar balettművészet kísérleti alkotó műhelye. Tevékenységének része, hogy reagáljon mindenre, ami a magyar és az európai táncéletben történik. Külföldi koreográfusok meghívása, műveik betanítására ugyanúgy része ennek a gyakorlatnak, mint az, hogy most felfigyeljen a magyar néptánc-mozgalomra.
őszén a Pécsi Balett bemutatót tart, három tehetséges néptánc- koreográfus: Tímár Sándor, Kricskovics Antal és Györgyfalvay Katalin műveiből. Ez a kísérlet nehéz: a balettáncosok számára egy másfajta táncstílus követelményeit, a koreográfusoknak pedig a nagy terjedelmű színpadi kompozíció feladatát jelenti. De éppen ezekben a nehézségekben valósulhat meg a kölcsönös lehetőség: a koreográfusok színházi-szakmai tapasztalatot szereznek, és felmérhetik műveik hatékonyságát egy másfajta közegben, másfajta közönség előtt; a Pécsi Balett pedig rokon szellemű és az együttes számára új formákban megnyilvánuló, újabb művekkel gazdagíthatja repertoárját. Lehet, hogy ez később az együttes saját formanyelvének gazdagodását is magával hozza.